Termesztése
A pasztinák voltaképpen igénytelen növény, mert minden talajon, hazánk minden táján megterem. Legjobban a közömbös vagy a savanyú felé hajló tőzegtalajokon érzi jól magát, de megél, és kielégítő hozamot ad a meszes, lúgos, kötött talajokon is. A nagyon tömörödött talajokon a gyökere ráncos lesz, elágazik (lábas), és az íze is romlik. Legkedvezőbb számára az olyan talaj, amelyet az előző évben láttak el szerves trágyával. Így a veteményeskertben a paradicsom vagy a paprika után kerülhet, de a könnyen felvehető műtrágyákat, sőt később a fejtrágyázást is meghálálja. Szereti a napot, de elviseli a félárnyékot, ezért esetleg köztesként is vethető szőlő közé vagy gyümölcsfák sorába. A kijelölt ágyás talaját nagyon gondosan, mélyen kell ősszel felásni, vagy rotációs kapával megmunkálni, mert a felszívó gyökerei mélyre lehatolnak. Hidegtűrő növény lévén a magját kora tavasszal, márciusban ajánlatos elvetni. (A megmaradt magokat nem érdemes eltenni a kővetkező évre, mert csíraképességét csak egy évig őrzi meg! )
5. hét: Pasztinák, a mindent helyettesítő zöldség - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje
Mindenes gyökérzöldség, mert egymagában képes helyettesíteni a sárgarépát, a petrezselyemgyökeret és a zellert. Termelésének jelentősége abban van, hogy ott is megterem, ahol a többi gyökérzöldség - a talaj alkalmatlan volta miatt - nem él meg. Története
Vad alakja egész Európában előfordul a réteken. Minden bizonnyal igen régtől fogva termelik, de nem lehet Pontosan megállapítani, hogy mikor került kultúrába, mert egyik-másik szakíró nem is különböztette meg a sárgarépától, illetve annak fehér alakjaként írta le. Az összetévesztés eshetősége azonban csak addig áll fenn, amíg a két növény levelét egymás mellé nem teszik. A pasztináknak ugyanis nagy, erős, vastag nyelű, fénytelen lemezű, páratlanul szárnyaltan összetett levelei vannak. Lippai János, az első magyar nyelvű kertészeti szakkönyvnek, a Posoni kertnek (megjelent 1664-ben) CCXI. fejezetében imigyen ír a pasztinákról:
"Pastinatia, Pasternák. Nem akarok itt hiában versengeni ennek nevérül, kirül a több Authorok is disputálnak; azért a magyar Dictionáriumban is Pastinácát sárga-répának nevezik: de ezekkel nem tartok, hanem inkább Pasternáknak nevezem, amint ide mifelénk közönségesen nevezik, és más idegen nyelveken is. "
Pasztinák termesztése - A legjobb tanácsok a pasztinák termesztéséhez
A lapos magokat 35-40 cm sortávolságra vessük el 2-3 cm mélyen. A magvak igen lassan csiráznak, különösen, ha nem jutnak elegendő nedvességhez. Ezért nagyon fontos, hogy a magvetést alaposan tömörítsük a gereblye fokával, és - ha hosszabb ideig nem esik az eső - öntözzünk. Számítva az elhúzódó kelésre, a pasztinákot sorjelző növénnyel (mustár, hónapos retek) vessük, ezek gyorsan kikelnek, és megmutatják, hogy hol várhatjuk a lustábban kelő pasztinák növénykék megjelenését. Ennek azért van jelentősége, mert megkönnyíti az első kapálást, ami viszont a pasztinák növekedését segíti elő. Mindenképpen ajánlatos a sorokat mielőtt fellazítani és a gyomosodást megelőzni, mert a növénykék kezdetben nagyon gyámoltalanok. Márpedig a pasztinák kifejlődéséhez 150-170 nap szükséges. A sűrűn vetett sorokat akkor ritkítsuk meg, amikor a növények már 2-3 levéllel rendelkeznek. A növények egymástól mért távolsága a sorban 10-12 cm legyen. A pasztinák szereti a bőséges és folyamatos vízellátást, ezért nyáron többször is meg kell öntözni.
Petrezselyemből 1, 2-1, 4 millió szemet, paszternákból 1, 5-1, 6 millió szemet vetünk. Utóbbi kettő növényfajból meglehetősen elhúzódó, vontatott kelésük és gyengébb csirázásuk miatt több szükséges, mint sárgarépából. A gyakorlatban találkozhatunk egymástól 50 centiméterre kialakított bakhátakkal is. Kétségtelen, hogy ezzel a módszerrel növelhető a hektáronkénti növényszám, ugyanakkor ez a művelhetőség és végtermék rovására megy. A bakhátak közti távolság csökkenésével kevesebb földet tudunk bakhátépítésre használni, ezért nem érhető el a technológiában javasolt 25 centiméteres, ülepedett bakhát magasság sem. Az alacsonyabb bakhát rövidebb gyökeret eredményez. Mivel a bakhát rendszeres töltögetéséhez sincs elegendő talaj így a termés nem csak mennyiségében, hanem minőségében is (fejzöldülés, parásodás, rovarrágás) gyengébb lesz, mint a 75 centiméterre kialakított bakhátas technológia esetén. Az első száz nap. Vetés után az időjárástól függően 15-20 milliméter kelesztő öntözést adunk. Az öntözővíz finom porlasztású legyen, mert így el tudjuk kerülni a talaj cserepesedését és a bakhátszerkezet károsodását.
Betegségek és kártevők A közép-oroszországi termesztett zöldségekhez hasonlóan a paszternák számos gombás betegségnek vannak kitéve. Tserkoporoz. A gomba miatt sárgás foltok jelennek meg a leveleken és a száron, amelyek idővel növekednek és sötétednek. A legtöbb esetben az ültetés előtti rossz talajkészítés a megjelenéshez vezet (a növényi maradványokat nem távolították el teljesen). üszkösödés üszkösödés. Ezzel a betegséggel szürkés foltok jelennek meg a gyökereken. Amelyek egy idő után fekete pontokkal borítódnak és depresszióssá válnak. Ezt követően a gomba mélyen behatol a zöldségbe. A phomosis akkor fordul elő, ha a paszternát nem tárolják megfelelően. Piros rothadás. A gyökérnövények megbetegednek egy talajgomba miatt. Sötét szürke foltok, vörös pontokkal jelennek meg az érintett zöldségeken. A tetejét lepedő borítja. A lombozat ezzel a betegséggel gyorsan sárgássá válik. Alternaria. Paszternák tárolásakor fordul elő. Ezek a fekete foltok a gyökérnövényen és a barna foltok a leveleken és a száron.
Gyökérzöldségfélék bakhátas ökotermesztése - Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.
- Crocus sativus termesztése
- Árverezett ingatlanok tata teleservices
- Kenneth E. Hagin könyvei
- Rukkola termesztése
- Pastinak termesztése szabadföldön
- Termesszünk paszternákot! - Zöldségek - Konyhakert
A pasztinák biológiailag értékesebb a petrezselyemnél, mert több benne a szárazanyag, és intenzívebb az íze is. Karógyökere hosszú vagy kerek, talajtípusonként is eléggé változékony. Csak akkor ágazik el, ha a talaj nincs elég mélyen felásva, megporhanyítva. Kétéves növény. Az első évben kifejlődő gyökerének felülete sárgás-barnás sötétebb gyűrődésekkel, belül viszont szép, fehér húsos. A második évben hoz virágszárat, és ezen jelenik meg az ernyős virágzata, rajta sárga virágokkal. Magja lapos, világosbarna színű. Termesztése nem új keletű, hiszen már a középkorban is ismerték, de csak a számára kedvező klímájú, csapadékosabb, hűvösebb nyugat-európai országokban kedvelték meg, és terjedt el. Piaci értékesítésre nálunk is csak az ország nyugati, csapadékosabb táján termelik. Az utóbbi években a kiskertek művelői is felfigyeltek értékére. Sokan megbizonyosodtak arról, hogy a pasztinák (egyesek szerint: paszternák) olyan, sivárabb körülmények között - kötött, agyagos talajon - is kiadós gyökeret fejleszt, ahol a petrezselyem csak senyved.
A húslevesnek, bablevesnek viszont kitűnő, sajátos ízt ad. Lippai így ír erről: "Télre ezt is ki kell a földbül ásni, és a pincében fövenbe tenni, hogy az ember élhessen vele; a magnak valót pedig, ott-kin hagyhatni a kertben a földbe. A Pasternákkal húst, halat főznek, mint az petrezselyemmel: noha a magyarok nem oly igen élnek vele, mint a lengyelek. Egyéb orvossága nincsen, hanem kiűzi a vizeletet, az hasrágást megcsillapíttya, és az asszonyok idejét megindíttya. " Szép, fehér aszalványt lehet belőle készíteni - szemben a petrezselyemmel, amelynek az aszalványa szürke lesz. A pasztinák fontos adalék anyaga a zakuszka nevű konzervnek, amely Oroszországban kedvelt előétel. A pasztinákot pincében, homokba rétegezve minden nehézség nélkül át lehet teleltetni, legfeljebb időnként kell átvizsgálni, és a romló gyökereket eltávolítani. A tárolás sikere a pasztináknál éppen úgy, mint a többi gyökérzöldségeknél (sárgarépa, petrezselyem, cékla, retek, zeller) a homok minőségén múlik. Lehetőség szerint friss folyami homokot használjunk; ez csak annyira legyen nyirkos, hogy a markunkban összenyomva összetapadjon.