- Pearl harbor háború
- Ha augusztus eleje, akkor szerb-horvát háború
- Szerb magyar
- Antal szerb
- Tömegsírok Batajnicában - a délszláv háború feloldatlan borzalma - Történetek a Balkánról
Tüntetés Belgrádban Batajnica 744 - az eltemetett igazság
A hágai bírósági tárgyalások hozzájárultak a Milošević rezsim által a bűncselekmények eltüntetésére alkalmazott brutális módszerek feltárásához, de sokan vannak, akiket Hágában azonosítottak ugyan, de soha nem vádolták meg őket, szabadon élnek Szerbiában. A holttestek más helyszínekre történő szállításában közvetlenül résztvevők közül senkit sem vontak büntetőeljárás alá. Batajnica - 13 Maj felé vezető út
Egy civil szervezet 2016-ban emlékmű felállítását kezdeményezte Batajnicában a koszovói albán áldozatok emlékére, a helyiek azonban nem örültek neki és a terv eddig nem valósult meg. A helyiek nem akarnak emlékezni, nem akarnak szembenézni a történtekkel. Batajnica 13 Maj kerületének, ahol a tömegsírokat megtalálták, ma kb. ezer lakosa van. Ők azt mondják, hogy két évtizeddel ezelőtt nem tudták, hogy a házaik, otthonaik tőszomszédságában rettenetes bűncselekményeket követnek el, hogy ott van az egyik legnagyobb tömegsír, amit a volt Jugoszlávia területén találtak.
Pearl harbor háború
A halottak koszovói albánok, akiket 1999-ben öltek meg a háború idején Koszovó területén. Hátborzongató, ahogy ezek a holttestek Koszovóból Batajnicába kerültek. Tömegsír feltárása Batajnicában
1999. április 4-én egy horgász a kelet-szerbiai Tekija falunál hűtőkamiont vett észre a Dunában. Rendszámtáblája nem volt, a hátulján lévő felirat, a "PIK Progres" árulkodott arról, hogy a prizreni (Koszovó) vágóhídhoz tartozik. A lemerülő búvár megállapította, hogy a kamionban nem volt sofőr, a gázpedálra egy követ rögzítettek. A bűnügyi technikusok első látásra úgy gondolták, hogy balesetről van szó, de a vizsgálat során kiderült, hogy a hűtőben nem levágott állatok, hanem emberi testek vannak. Nyolcvanhat koszovói albán holttestét találták meg, akiket 1999-ben katonai, rendőri akciókban öltek meg, és a bűncselekmények nyomait akarták eltüntetni azzal, hogy a Dunába dobták őket. A hűtőkamion a Dunában
A helyi rendőrség és a biztonsági szervek terve az volt, hogy az egész esetet eltussolják, átfestették a kamion hátulján lévő feliratot és felszereltek rá egy szerb rendszámtáblát.
Ha augusztus eleje, akkor szerb-horvát háború
2019. sze 20. Igyekszem kerülni a napi politikát a blogon, de néha kikerülhetetlen. Az utóbbi időben egyre többet hallom a közszolgálati rádióban vezető magyar politikusoktól a polgárháború kifejezést a mai Magyarországgal összefüggésben. Hallgatom és elborzadok. Megint egyszer olyan fogalmat dobnak be a köztudatba, aminek tartalma az ország lakossága előtt szerencsére ismeretlen, kevesen vannak, akik látták bárhol a világban polgárháború nyomait, következményeit. Én láttam a véres délszláv háború nyomait szinte közvetlenül a békeegyezmény után, romjaiban, fájdalmában. Nem volt ez olyan régen, és egészen biztos vagyok benne, hogy önmérsékletet kellene tanúsítani. Egy polgárháborúban rettenetes dolgok történnek, az emberi gonoszságnak olyan bugyrai nyílnak meg, amire normális ésszel nem is gondolnánk. Az alábbiak is sokkolók, de tessék rajta egy kicsit elgondolkozni. Az Eltűnt személyekkel foglalkozó nemzetközi Bizottság (ICMP) 2005-ben megjelent szakértői jelentésében ír arról, hogy 2001. szeptember 21-én fejezték be a Belgrád melletti Batajnicában egy tömegsír július 10-e óta tartó feltárását és 269 áldozat maradványait ásták ki.
- Férfi laptop táskák
- Háború
- Olvasás tanítása meixner módszerrel
- Pearl harbor háború
- Irigy hónaljmirigy mirigy himnusz
- Szulejmán 1 évad 13 rész
Szerb magyar
Mi volt ez az Oluja, amire a mai napig eltérően emlékezik Zágráb és Belgrád? 1991-ben a horvát függetlenség hírére a szerb többségű területek, noha Franjo Tuđman széles kisebbségi jogokat ígért az új állam szerb lakosainak, kikiáltották önállóságukat. A Krajinai Szerb Köztársaság 1991 és 1995 között a miloševići Jugoszlávia bábállama volt. Tuđman horvát hadserege elsősorban az északi baranyai és szlavóniai térség visszafoglalásáért harcolt, Krajina megtámadására csak 1995 nyarán érezte magát erősnek az új horvát állam. Májusra fejeződött be Szlavónia megszerzése. Augusztus 4-én indult a Vihar-akció, amelynek keretében augusztus ötödikén bevették az Ante Gotovina vezette horvát csapatok Krajina fővárosát, a horvát történelemben királykoronázó városként ismert Knint. Augusztus hetedikére pedig be is fejeződtek a harcok – Franjo Tuđman helyreállította a horvát állam egységét. A háborús áldozatok mellett, amelyek száma az akció viharos gyorsasága miatt alacsony, a szerb nyelvű civil lakosság több mint 200 ezer embert vesztett.
Antal szerb
Az augusztus ötödikei ünnepet menetrendszerűen kísérik a Zágráb és Belgrád közötti beszólogatások – kis izgalom a balkáni uborkaszezonban. Andrej Plenković horvát konzervatív kormányfő a vasárnapi ünnepségek elött békülékeny hangot akart megütni: ugyan kijelentette, hogy "számunkra kétségtelen, ki volt az agresszor", Zágráb a "történelmi igazság" mellett leginkább békét akar Szerbiával. Aleksandar Vučić szerb elnök viszont éppen más igazságot lát. Szombaton Irineja ortodox pátriárkával közösen emlékezett meg az elüldözött szerbekről – Szerbiában az Emlékezés Napjának hívják a horvátok győzelmét. Vučić keményen neki is ment a horvátoknak. Szerinte ma Szerbia erős, ezért "sehol és semmiféle Vihar-akció nem lehet" a szerbek ellen. Vučić a horvátok győzelmét a holokauszthoz hasonlította: "Hitler zsidók nélküli világot akart, Horvátország meg szerbek nélkülit. " Vučić megdöbbentő szavai Plenkovićnál is kiverték a biztosìtékot: "ami sok, az sok", a horvát kormányfő bocsánatkérést vár el Belgrádtól.
A hűtőkamiont a Kladova melletti Petrovo Selo lőterén felrobbantották. "Azt tettem, amit megparancsoltak. Nem csak én, mind így cselekedtünk ottani munkások" - mondta egyikük. Az UNMIK adatai szerint 2001-2002-ben Batajnicában 744 holttestet találtak. Petrovo Seloban a rendőrségi központban 75, a Perućac-tóban 84, míg a raškai kőbányában 54 holttestet exhumáltak, mind a koszovói háború albán áldozatait. A megtalált holttestek között voltak Izbica faluból származó áldozatok, ahol 1999. márciusban a háború egyik legnagyobb mészárlása történt. A falubeliek, akik túlélték a támadást, gyorsan eltemették rokonaikat, szomszédaikat, majd elmenekültek Albániába. Amikor a háború után visszatértek, a holttestek már nem voltak ott, azokat a szerbek összegyűjtötték Petrovo Seloban elásták. "Amikor megérkezett egy holttesteket szállító teherautó, kotrógéppel egy gödröt ástak, azt benzinnel megtöltötték, beledobták a testeket, gumiabroncsokkal lefedték és meggyújtották. Két-három óra múlva a terepet elegyengették" – vallotta a tevékenységben résztvevő Dusko Nenadović.
Tömegsírok Batajnicában - a délszláv háború feloldatlan borzalma - Történetek a Balkánról
Délszláv háború
Habár sokan úgy hiszik, hogy a délszláv konfliktusról csak elfogult filmek születtek, már a háború után megjelent egy olyan alkotás, amely a szembenézésről szól. Ez a film A szép falvak szépen égnek. Tovább
Több mint 13 év raboskodás után ma szabadlábra kerül a háborús bűnökért elítélt Dragan Vasziljkovics, ismertebb nevén Dragan kapitány. Az egykori szerb parancsnok most politikus szeretne lenni. Tovább
Ma már a történészek többsége egyetért abban, hogy a második Jugoszlávia szétesésében és a rengeteg áldozatot követelő háborúkban kulcsszerepet játszott az egykori kommunista pártelit. Tovább
Míg Szlovéniában, Horvátországban, Boszniában és Koszovóban hősként tisztelik a katonákat, akik a háborúban harcoltak, a szerb veteránoknak mostoha sors jutott. Tovább
Közel negyed évszázaddal a horvátországi háború után sem tudni, hányan halhattak meg a konfliktusban. Az áldozatok számszerűsítése politikai manipuláció tárgya mindkét oldalon. Tovább
Huszonnégy évvel ezelőtt Ratko Mladic vezette boszniai Szerb Köztársasági Hadsereg – Vojska Republike Srpske (VRS) – a település környékén mintegy 8700 bosnyákot végeztek ki.
A VRS mellett a Skorpiók néven ismert szerb katonai alakulat is…
A Jugoszlávia bombázásakor az amerikai F-117-est leszedő Dani Zoltánnal beszélgettünk az akkori eseményekről, későbbi félreállításáról, és arról, hogyan lett belőle végül pék Tovább
Észrevétlenül kezdődött, népirtással végződött a szerb-horvát polgárháború Tovább
A bombázások 78 napja során a NATO folyamatos csapásai során 50 ezer lövedéket lőtt ki szerbiai és montenegrói célpontok ellen Tovább
Mit jelentett Oroszországnak Jugoszlávia 20 évvel ezelőtti bombázása? Tovább
A vasárnapi központi megemlékezéseket Slunj városában azonban idén is a szélsőjobboldali Thompson zárta szerbellenes dalokkal. A tízezer fős tömegben többen is a nácibarát második világháborús horvát bábállam jelképeit árulták és viselték. Miközben Slunjban a polgármester beszéde alatt, amiben a politikus az antifasizmus fontosságát kérdőjelezte meg, az usztasák köszönését (Za dom sprembi, azaz: A hazáért készen) skandálták többen is. Kninben, az ottani ünnepségeken, a rendőrség kiemelte az usztasa-szimpatizánsokat a tömegből. A szerbiai közéletben is téma volt az Oluja évfordulója
A szombati szerb megemlékezésen a tuđmani politikát bírálták az állami és egyházi vezetők. Čedomir Jovanović, az ellenzéki liberális demokraták elnöke szerint viszont a szerbek elűzésért nem csak a szomszédos államok, de maga Szerbia is felelős. A politikus úgy véli, hogy
nem egyik vagy másik nemzetet, hanem a bármelyik nemzetnél fellelhető nacionalizmust kell elítélni. A szerb ellenzéki Jovanović azonban felettébb egyedül van ebbéli véleményével.