A gravit�ci� m�k�dik falak, oszlopok �s gerend�k, l�pcs�k, t�rgyak �s a szintm�retez�s eszk�z eset�ben. A gravit�ci� csak az eml�tett rajzi elemekn�l kapcsolhat� be, a men�ben l�that� ikon is ekkor v�lik akt�vv�. Ha a megfelel� eszk�z�n �llunk (jelen esetben a szintm�retez�sen), akkor a leg�rd�l� list�b�l kiv�laszthatjuk, hogy milyen elemre alkalmazzuk a gravit�ci�t: tet�re, f�d�mekre, h�jakra �s fel�leth�l�kra. Ezekre az elemekre "ejthetj�k r�" a szintm�retet. Az alaprajzon kattintva az adott elemnek a magass�g�t adhatjuk meg, legyen az az emelet padl�ja, vagy a tet� gerince, eresze, esetleg a k�rnyez� terep, nem pedig a szintnek a magass�g�t. Ezt a m�dszert haszn�lva vill�mgyorsan v�gezhet�nk a szintkott�k kioszt�s�val, r�ad�sul a gravit�ci�val lerakott kott�k k�vetni fogj�k a f�d�m, tet�, h�j vagy h�l� magass�gi v�ltoz�sait is. �gy a terv m�dos�t�sakor sem kell �jra elv�gezni a szintm�retez�s feladat�t. A m�dszer h�tul�t�je, hogy csak az �jonnan lehelyezett szintm�retekkel m�k�dik, a r�gebbieket nem lehet ut�lag �talak�tani.
Iskolatáska webshop hu
Minden rajzfeladat előtt beállításokat kell tennünk. Azért, hogy ezeket a gyakran ismétlődő lépéseket megspóroljuk először egy sablonrajzot hozunk létre, amit később bármikor fel tudunk használni új rajz kezdésekor. Így csak egyszer kell beállítani a fóliákat, a szöveg és méretstílusokat, illetve az elrendezéseket a nyomtatáshoz. A megoldáshoz a "Klasszikus AutoCAD" munkaterületet használtam. A sablonrajz létrehozásának lépései: Egy üres rajzot kezdünk a Gyúj paranccsal. A legfontosabb lépés a megfelelő Léptéklista létrehozása. A képernyő jobb alsó részén találhatjuk az új Feliratozáslépték listát. Először válasszuk ki az 1:1 léptéket. Majd a indítsuk el a Formátum menü-> Léptéklista parancsát. Kezdjünk azzal, hogy a nem kívánt léptékeket kijelöljük, majd megnyomjuk a Törlés gombot. Ha mm-ben dolgozunk más teendőnk nincs. De tegyük fel, hogy most cm mértékegységet használunk. Ezért módosítani kell a léptéklistát az alábbi táblázat alapján. Lépték mm cm m 1:200 200 20 0. 2 1:100 100 10 0.
AutoCAD tippek, trükkök: Léptékhelyes rajzolás és elrendezések nyomtatása előre beállított sablonrajz segítségével
A Fájl menü Mentés másként parancsával elmentjük a sablonrajzot például cm_saját néven. A Dwt kiterjesztést az AutoCAD akkor ad egy rajznak, ha a Fájltípusnál a legördülő listából kiválasztjuk az AutoCAD rajzsablon fájlt. Ha legközelebb új rajzot kezdünk (Fájl menü->Új), akkor a megjelenő listából válasszuk az előzőekben beállított és lementett cm_saját fájlt.
Lehet, hogy a rajzunkból semmi sem látszik, ezért adjuk ki a Nézet->Zoom->Terjedelem parancsot, ami maximálisra nagyítja a modelltér tartalmát. Majd a Tol paranccsal, vagyis az egér görgőjét nyomva tartva, tologassuk a rajzunkat addig, amíg a nyomtatni kívánt rész pont a nézetablak közepére kerül. A parancssor alatt található tálcán a Modell gombbal válthatunk vissza a papírlapra. Válasszuk ki a nézetablakot (egyszer klikkeljünk rá. ) A NA léptéklistából válasszuk a kívánt léptéket most az 1:100-at. A program automatikusan felnagyítja a nézetablakban a kívánt méretre a rajzot. Már csak a Nyomtatás parancsot kell kiadnunk, mivel mindent beállítottunk. Az 1:50 es rajzhoz hozzunk létre egy A1-es elrendezést. Járjunk el úgy, mint az előzőekben. A nézetablakot kijelölve a léptéklistából most az 1:50-et válasszuk. Nemcsak a nézetablakban jelenik meg helyes méretben a tervünk, hanem a feliratok méretek magassága is automatikusan a felére csökken.
AutoCAD tipp - MÉRET parancs – Gépészeti tervezés
Egy épület alaprajzát kell 1:100-as és 1:50-es léptékben papírtérből kinyomtatni, úgy, hogy cm mértékegységben rajzoltunk és a tervünk A3-as és A1-es lapra fér rá. A megoldáshoz a "Klasszikus AutoCAD" munkaterületet használtam. Lépések: Új rajz kezdése sablon alapján. A Fájl menü->Új parancsára klikkelve a megjelenő listából válasszuk az előzőekben beállított és lementett cm_saját fájlt. Ez az összes szükséges beállítást tartalmazza. Modelltérben Megrajzoljuk az épületet cm-ben. Bevált gyakorlat hogy a végtelen modelltérben egymás mellet elhelyezünk több rajzot pl. :alaprajzot, metszetet, homlokzatot. A rajzon elhelyezzük a Bszöveg paranccsal a léptékfüggő feliratokat majd a Hosszirányú méretezéssel a léptékfüggő méreteket. Sraffozunk, blokkokat illesztünk be. Az A3-as 1:100 tervlaphoz válasszuk az A3-as elrendezésünket, amit korábban a sablonban már létre hoztunk. Duplán kattintsunk a nézetablak közepébe. Ekkor a keretünk vastagabb lesz, ami azt mutatja, hogy ekkor étléptünk a modelltérbe.
AutoCAD tippek, amelyet minden felhasználónak ismerni kell – MÉRET parancs (_Dimensions)
Időt
takaríthat meg azzal, hogy csak egyszer kell használnia a MÉRET parancsot,
mivel megszakítás és több parancs beírása nélkül is létrehozhat méreteket,
egyiket a másik után. Írja be a MÉRET (_DIM) parancsot a parancssorba, vagy keresse meg a Méretezés eszközt a szalag Feliratozás (_Ribbon) lapján. Ez a parancs lehetővé teszi, hogy különböző eredményeket kaphasson a következők kombinációjával:
A kiválasztott MÉRET beállítás Az objektumtípus, amely fölé viszi a mutatót A hely, ahol a mutatót az objektum fölé viszi A kiválasztás vagy kattintás helye A kurzor mozgatásának iránya
BÓNUSZTIPP: még több időt takaríthat meg a
munkafolyamatban, ha a GYMÉRET parancsot használja, így egyszerre alkalmazhatja
a méreteket egy teljes objektumsorozaton. …folytatjuk. Amennyiben szakmai
ismereteit bővítené és elsőként szeretne hozzáférni a legfrissebb újdonságokról
szóló hírekhez vagy cikkekhez, elég egyetlen lépés.
AutoCAD tippek, trükkök: Léptékhelyes, bekeretezett rajzlapokat tartalmazó sablonrajz létrehozása
Amikor sz�m�t a m�ret... Tippek �s tr�kk�k a M�retez�s eszk�zh�z ArchiCAD-ben - 2.r�sz - [ArchiCAD magazin]
Mivel a kijel�l�sn�l a teljes alaprajzot is kijel�lhetj�k, lehet�s�g van a teljes alaprajzot egyszerre m�retezni, mind a n�gy oldalon. Ehhez ne felejts�k el bejel�lni a "N�gy oldali m�retez�s" checkboxot. Ha mindent be�ll�tottunk, kattintsunk az OK gombra, majd mutassuk meg az alaprajzon, hogy melyik a m�retez�s m�rvad� ir�nya. Az automatikus k�ls� m�retez�s ugyanis nem csak (a rajzunkon) v�zszintes, vagy f�gg�leges, hanem ferde ir�nyokban is m�k�dik. Az ir�ny megad�s�hoz kattintsunk egy falra vagy m�s vonalszer� elemre, vagy adjunk meg egy ir�nyvektort a program sz�m�ra. Ezek ut�n nincs m�s dolgunk, mint a legbels� m�retvonal hely�n kattintani; a program automatikusan elv�gzi a m�retez�st. Az automatikusan l�trehozott m�reteket ugyan�gy m�dos�thatjuk, mint a k�zzel rajzolt m�retvonalakat, �gy az automatikus m�retez�s sor�n el�fordul� felesleges vagy hi�nyz� m�retek k�nnyed�n jav�that�k. A m�dos�t�sok mik�ntj�t cikk�nk els� r�sz�ben tal�lja. Ha maga a m�retez�s k�sz, ejts�nk p�r sz�t a m�retez�si egys�g be�ll�t�sokr�l.
1 1:50 50 5 0. 05 1:20 20 2 0. 02 1:10 10 1 0. 01 A listában válasszuk az 1:100-as léptéket nyomjuk meg a Szerkesztés gombot, majd javítsuk a Rajzi egységet 10-re. Ismételjük meg a javítást az 1:50 léptéknél, ott 5 Rajzi egységet adjunk meg. Az egyéb léptékeknek és mértékegységeknek megfelelő értékeket a táblázatban megtalálhatjuk. Pl. 1:200 lépték és méter esetén 0, 2 Rajzi egységet kell megadni. Sajnos az AutoCAD mm-re beállított alap léptéklistával rendelkezik, cm és méter esetében nekünk kell a meglévő értékeket módosítani. Formátum menü-> Fólia paranccsal létrehozzuk a rajzoláshoz később használni kívánt fóliákat. A Formátum menüben a Mértékegység ablakban a Beillesztési léptéket cm-re állítjuk, azért hogy beillesztésnél a blokkok megfelelő méretűek legyenek. A következő lépés a feliratozáshoz tartozó szövegstílus beállítása. Ezt a Formátum menü Szövegstílus, Új opciójának megadásával tehetjük meg. Az AutoCAD 2008-tól kezdődően csak be kell ikszelni azt, hogy a szövegstílusunk Feliratozási/Annotatív, vagyis léptékfüggő.
M�retez�si egys�gek be�ll�t�sa
ArchiCAD-ben a szerkeszt�s sor�n haszn�lt m�rt�kegys�g �s a m�retez�si m�rt�kegys�g nem kell, hogy azonos legyen. A m�retek jel�l�si m�dj�t a Lehet�s�gek / Terv be�ll�t�sok / M�retez�si egys�g men�pontban hat�rozhatjuk meg. A n�lunk megszokott m�retez�si formul�t (1 m�ter feletti m�retet m-ben az alatti m�retet cm-ben adjuk meg) a m�retek m�terben val� kijelz�s�vel �s a "Nulla eg�sz elrejt�se" checkboxot bejel�lve �ll�tsuk be! A tizedesek sz�m�t is megadhatjuk ugyanitt, de az extra pontoss�gr�l (vagyis a mm-ek kijelz�s�r�l) is itt d�nthet�nk. A m�retez�s term�szetesen nem mer�l ki a hosszm�retek megad�s�ban. A sz�geket, �veket, magass�gi m�reteket �s szintm�reteket, de m�g a ter�letm�r�s tulajdons�gait is ugyan�gy meg tudjuk adni, ezek be�ll�t�sait is ebben a dial�gban v�gezhetj�k el, a megfelel� ikonra �llva. A m�retez�si egys�g �t�ll�t�sa ut�lag is konvert�lja a terven l�v� kott�k m�rt�kegys�g�t. �gy pl. ha m�retez�si egys�gk�nt angolsz�sz m�rt�kegys�get kellene haszn�lnunk, de sz�vesebben dolgozunk metrikus egys�gekkel a tervez�s �s a kott�z�s sor�n, akkor ut�lag a m�retez�st gond n�lk�l �ll�thatjuk �t m�terr�l l�bra.
- Legjobb hepa szűrős porszívó 2017
- Mire jó a napelem song
- AutoCAD tippek, trükkök: Léptékhelyes, bekeretezett rajzlapokat tartalmazó sablonrajz létrehozása
- Szolnok programok 2019 en
- Expressz aranysíp étterem eger es
- Új puskás ferenc stadion befogadóképessége